Marissa Meyer -  Szívtelen
Eredeti címe: Heartless
Író: Marissa Meyer
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 555 oldal
Fordította: Szabó Krisztina
Kategória: Fantasy, romantikus

Értékelés: 10/4

Ajánlom: Alíz Csodaországban-t kedvelőknek, akiknek a romantika mindennél fontosabb, valamint azok számára, akik szerint az 1+1=3

Röviden

A lázadó nemeskisasszony nem akar a király felesége lenni, mert ő inkább az udvaribolondba szerelmes, de azért igent mond a királynak.

Fontos! Ha szeretnéd is érteni, mi folyik a könyvben, mindenképpen szükséged van egy kis háttértudásra az Alíz Csodaországban történetből.

Tömören 

A könyv elején megismerhetjük Catherine-t, egy nemesi család tipikus lázadó lányát, aki a protokoll ellenére is imád sütni. Hát mi ez kérem, ha nem vérlázító? Ráadásul, ha ez még nem lenne elég, megsüti az álmait. Mármint, ha citromokról álmodik, kinő egy teljesen random citromfa az ágyából, tele gyümölcsökkel, amivel aztán szalad hogy bedagassza a tésztát és belekeverje az alapanyagot.

Egyetlen egy ponton tudok valamilyen szinten együttérezni főhősünkkel, amikor is közli vele anyu és apu, hogy hát amúgy a király felesége lesz, természetesen akaratának ellenére. Jogosan fejezi ki nemtetszését a lány, hiszen valljuk be, ki akarna feleségül menni egy életképtelen, köpcös, alacsony seggdugaszhoz? Na ugye, hogy te sem.

Ám minden bonyodalom akkor kezdődik, amikor a bálon meglát egy citromsárga szemű udvaribolondot és hát úristen, első látásra szerelem. Innentől kezdve azt olvashatjuk, hogy a leány szépen csendben összejön ezzel az udvaribolonddal, miközben a király udvarol neki és nem utasítja vissza. De azért még hisztizik, hogy ő nem akar a királyhoz menni. Őszinte leszek, velem itt utáltatta meg magát a könyv, és tényleg csak azért olvastam végig, hogy írhassak róla, mindhiába.

A történetbe beleszövődik a Kalapos és társasága is, valamint egy gruffacsór okozta terror hangulat, rejtélyes tökök és egy különös másik ország, ahonnan a bolond és a kalapos is származik. Oké, elismerem, ezzel próbált az író valami érdekességet is beleszőni a történetbe. Ami szerintem fasza is lett volna, ha nem ezzel a szappanoperákat megszégyenítő szerelmi történettel foglalkozott volna jobban, mert lett volna benne potenciál.

Összegezve

Tényleg nagyon sajnálom, hogy ennyi futotta, de a Légy jó mindhalálig óta nem viszolyogtam könyvtől ennyire. Mégis ennek tudatában miért ajánlom a könyvet? Csak azoknak ajánlom, akik szeretik az ilyen szerelmi gubancos történeteket, mert nekik szerintem tetszhet attól függetlenül, hogy nekem nem.